1. A kapcsolattartás módjai elektronikus ügyintézés során
1.1. Biztonságos kapcsolattartási címek
A Kormányhivatal biztonságos kapcsolattartási címe elsődlegesen:
Hivatali kapu rövid neve: BUKTHIR
Hivatali kapu azonosítója: 422374158
A Kormányhivatal egyes szervezeti egységei által használt hivatali kapukat tartalmazó táblázatot itt tekintheti meg:
1.2. Ügyfélszolgálat
Az ügyfélszolgálat elektronikus elérhetősége:
E-mail: hivatal@bfkh.gov.hu
Telefon: 06-1-328-5862
Tájékoztatjuk tisztelt ügyfeleinket, hogy az ügyfélszolgálat elektronikus elérhetősége joghatás kiváltását célzó beadványok befogadására nem alkalmas, az ilyen jellegű beadványokat minden esetben a Kormányhivatal biztonságos kapcsolattartási címére kell megküldeni.
A Kormányhivatal további elérhetőségei, ügyfélszolgálatai
1.3. Az ügyfelek által használható elektronikus ügyindítási felületek
Személyre Szabott Ügyintézési Felület (SZÜF):
Az ügyfél által személyre szabható internetes alkalmazás, amely az azonosított ügyfél számára egységesen elérhető lehetőséget biztosít az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatok megtételére, eljárási cselekmények elvégzésére és egyéb kötelezettségek teljesítésére, az ügyfél által igénybe vehető elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybevételére. (https://szuf.magyarorszag.hu/szuf_fooldal)
Általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás (e-Papír)
Az e-Papír szolgáltatás célja, hogy azokban az eljárásokban vagy egyszerű ügyekben is legyen lehetősége az ügyfélnek beadványát elektronikus úton továbbítani a hatóság felé, amelyeket – gyakoriságuk vagy egyéb ok miatt – nem indokolt űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatással (IFORM) támogatni. Az e-Papír általános célú, szabad szöveges felület, melyen keresztül az ügyfél elektronikus úton el tudja juttatni beadványait a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szervek részére. (https://epapir.gov.hu/)
A digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló 321/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése alapján, ha a felhasználó úgy kíván az ePapír szolgáltatás útján kérelmet, iratot, egyéb beadványt (a továbbiakban együtt: beadvány) benyújtani, hogy
a) az adott beadvány esetében jogszabály alapján az elektronikus kapcsolattartásra nincs lehetőség,
b) az elektronikus benyújtásra jogszabály további formai követelményeket állapít meg, vagy
c) az ügyre vonatkozóan a digitális szolgáltatást biztosító szervezet elektronikus űrlapot rendszeresít,
– ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a beadványt be nem nyújtottnak kell tekinteni, és a digitális szolgáltatást biztosító szervezet erről, valamint az irat benyújtásának lehetséges módjairól a felhasználót a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségén a beadvány előterjesztésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja.
Az elektronikus kapcsolattartás során a gazdálkodó szervezet Cégkapu használatára köteles. Ennek igénybevételéhez az e-Papír szolgáltatás használata esetén a „Cégkapuból küldve szeretnék e-papírt benyújtani” szövegű mező bejelölése minden esetben szükséges.
A Kormányhivatalhoz tartozó, e-papír felületen indítható ügycsoportok illetékesség szerint
1.4. Tájékoztatás a Rendelkezési Nyilvántartás igénybevételének lehetőségéről:
A Kormány által kijelölt szerv az elektronikus ügyintézés megkönnyítése, a felhasználó választási lehetőségeinek megteremtése és elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezésének tiszteletben tartása érdekében a felhasználó ügyintézési rendelkezéseinek adattartamáról nyilvántartást vezet.
A felhasználó az elektronikus ügyintézési rendelkezésében
a) igényelheti, hogy az általa meghatározott adatainak változásáról a Kormány rendeletében meghatározott szolgáltató az ügyintézési rendelkezésben meghatározott digitális szolgáltatást biztosító szervezetet automatikusan vagy a felhasználó eseti rendelkezése alapján elektronikus úton értesítse,
b) egy, több vagy valamennyi digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek címzett meghatalmazást adhat jogszabályban meghatározott más jogalany részére arra, hogy meghatározott ügyekben vagy valamennyi ügyben a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtt a képviseletét ellássa,
c) rendelkezhet arról, hogy valamely ügyintézési rendelkezését mely digitális szolgáltatást biztosító szervezet jogosult megismerni, ha ezen a körön belül megjelöli, hogy az ügyintézési rendelkezése mely digitális szolgáltatást biztosító szervezettel szemben hatályos, továbbá
d) megteheti a jogszabályban meghatározott más jognyilatkozatot.
Ügyintézési rendelkezés jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
a) személyes megjelenés mellett, vagy
b) elektronikus úton, a Kormány által kijelölt szolgáltató által biztosított felületen
tehető vagy módosítható.
Ügyintézési rendelkezés és meghatalmazás elektronikus úton a Rendelkezési Nyilvántartásban tehető.
1.5. Tájékoztatás a dokumentumhitelesítés és az elektronikus aláírás szükségességéről és módjáról
Az elektronikus úton benyújtott beadványt és csatolmányait elektronikusan hitelesíteni szükséges, melynek lehetséges módjait a digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló 321/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdése tartalmazza.
Ezek szerint hiteles az elektronikus dokumentum, ha:
a) az teljes bizonyító erejű magánokiratnak vagy közokiratnak minősül, és – ha jogszabály így rendelkezik – elektronikus időbélyegzővel látták el,
b) a nyilatkozattevő vagy kiállító digitális szolgáltatást biztosító szervezet bélyegzőjével vagy a szervezet annak nevében kiadmányozásra jogosultjának legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával, és – ha jogszabály így rendelkezik – elektronikus időbélyegzővel látták el,
c) iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezték,
d) kizárólag a digitális szolgáltatást biztosító szervezet zárt informatikai rendszerében történő felhasználás esetén a szervezet zárt informatikai rendszerében rögzítették, vagy
e) jogszabályban meghatározott más módon hitelesítették.
A fentieknek megfelelően hitelesített elektronikus dokumentumba foglalt nyilatkozatról vélelmezni kell, hogy az a megtétele óta változatlan.
Amennyiben az elektronikus úton benyújtott beadvány vagy annak melléklete jognyilatkozatot tartalmaz, a dokumentumot a nyilatkozatot tevő személy elektronikus aláírásával szükséges ellátni.
Az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 910/2014/EU rendeletének (eIDAS rendelet) 25. cikk (1) bekezdése alapján a minősített elektronikus aláírás a saját kezű aláírással azonos joghatású.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés f) pontja szerint teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – azon időbélyegzőt helyez el.
A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el.
A Dáptv. 109. § (1) bekezdése alapján, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az elektronikus magánokirat olyan elektronikus dokumentum, amelyet a nyilatkozó fél legalább a 8. § 23. pontjában meghatározott aláírással [fokozott biztonságú elektronikus aláírás] és elektronikus időbélyegzővel lát el, vagy eAláírással hitelesít. Az elektronikus magánokiratban megtett jognyilatkozat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:7. § (2) és (3) bekezdése szerint is írásba foglaltnak minősül.
A Dáptv. 54. § (1)-(2) bekezdése szerint a digitális keretszolgáltatásként [a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás útján] elérhető eAláírás szolgáltatás használatával létrehozott elektronikus aláírás minősített elektronikus aláírást biztosít a felhasználóknak, ennek megfelelően az eAláírás teljes bizonyító erejű magánokirat és közokirat létrehozására alkalmas.
A Dáptv. 54. § (7) bekezdése alapján azonban a felhasználó az eAláírást csak magánszemélyként használhatja.
Ebből következik, hogy a Dáptv. szerinti eAláírás szolgáltatás gazdálkodó szervezet képviseletében vagy szakmai (üzleti) célra nem alkalmazható. A gazdálkodó szervezet nevében eljáró személy (legyen az akár törvényes képviselő, akár meghatalmazott) jognyilatkozata megtételéhez kizárólag piaci alapú, az Európai Unió bizalmi listáján (https://eidas.ec.europa.eu/efda/trust-services/browse/eidas/tls) szereplő bizalmi szolgáltató által az aláíró személy részére kibocsátott elektronikus aláírást használhat.
Amennyiben az elektronikus aláírásra gazdálkodó szervezet képviseletében kerül sor, ennek az elektronikus aláírásból vagy legalább az aláírt dokumentumból egyértelműen ki kell tűnnie (szükséges feltüntetni a gazdálkodó szervezet nevét, a képviselő nevét, beosztását, a képviselet tényét és jogcímét). Az elektronikus aláírás tanúsítványában aláíróként feltüntetett természetes személy képviselő nevének (és egyéb adatainak) továbbá karakterazonosan meg kell egyeznie az adott személy személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványaiban feltüntetett adatokkal, továbbá cégképviselet esetén a cégnyilvántartásban rögzített adatokkal.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) hatálya alá tartózó gazdálkodó szervezetek írásbeli képviselete főszabály szerint cégjegyzés útján valósul meg. A Ctv. 9. § (4) bekezdése értelmében a cég kérelmére a cégjegyzék tartalmazza a cégjegyzésre jogosult – külön jogszabály szerinti – elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is. A cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás a cégjegyzésre jogosult cégszerű aláírásának minősül.
Az elektronikus aláírások ellenőrzése minden beadvány esetén egyedileg történik. Az elektronikus aláírások elfogadhatóságáról és a beadvány formai megfelelőségéről minden esetben az eljáró hatóság dönt. Az elektronikus úton előállított dokumentumok hatósági eljárásban történő felhasználhatóságát több körülmény is befolyásolja,például az adott irat eljárásban betöltött szerepe vagy jogszabályon alapuló formakényszer.
Az elektronikus ügyintézés során a jognyilatkozatok megtételéhez a Kormányhivatal csak olyan elektronikus aláírást tud elfogadni, amelynek tanúsítványát az Európai Unió bizalmi listáján (https://eidas.ec.europa.eu/efda/trust-services/browse/eidas/tls) szereplő bizalmi szolgáltató bocsátotta ki, ennek megfelelően az aláírás tanúsítványában a bizalom forrásaként az Európai Unió bizalmi listája - European Union Trusted Lists (EUTL) - van feltüntetve, továbbá a tanúsítványban aláíróként a nyilatkozatot tevő természetes személy neve szerepel.
Amennyiben a jognyilatkozat megtételéhez egyszerű írásbeli alak elegendő, a dokumentumot legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és elektronikus időbélyegzővel szükséges ellátni.
Amennyiben a jognyilatkozat megtételéhez jogszabály teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő (pl. meghatalmazás), ennek a feltételnek kizárólag a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum felel meg.
Kérjük kedves ügyfeleinket, hogy az elektronikus űrlapként vagy e-Papír szolgáltatás útján benyújtott beadványokat és azok csatolmányait a benyújtás során a „Hitelesítés” gombra kattintva minden esetben hitelesítsék. Ez a funkció a dokumentum hitelesítésén felül a felhasználó dokumentumhoz rendeléséről is igazolást állít ki és azt az elektronikus dokumentumhoz kapcsolt záradékba foglalja, mely lehetővé teszi a dokumentum benyújtójának későbbi azonosítását és nyilatkozattételi jogosultságának ellenőrzését.
1.6.Budapest Főváros Kormányhivatala rendelkezésére álló aláíró célú tanúsítványok nyilvános adatai
A digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet alapján a Kormányhivatal a rendelkezésére álló aláírási tanúsítványok nyilvános adatait közzéteszi.
Az elektronikus aláíró tanúsítványok érvényességi ideje megtekinthető a https://hiteles.gov.hu oldalon is.
Budapest Főváros Kormányhivatala rendelkezésére álló aláíró célú tanúsítványok nyilvános adatai:
Budapest Főváros Kormányhivatalának Elektronikus Aláírási és Elektronikus Bélyegzési Szabályzata
1.7. Elektronikus dokumentum-formátumok
A digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló 321/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet 21. alcíme rendelkezik a beadványok formátumairól.
A rendelet 35. § (1) bekezdése alapján a digitális szolgáltatást biztosító szervezet az ebben az alcímben foglalt rendelkezések és a rá vonatkozó jogszabályok alapján határozza meg, hogy a digitális állampolgárság szolgáltató által közzétett műszaki irányelvekben meghatározott elfogadandó formátumokon túlmenően az elektronikus kapcsolattartás keretében milyen formátumú elektronikus dokumentumokat fogad el.
Az elfogadott elektronikus dokumentumformátumok felsorolása ITT elérhető.
1.8. Tájékoztatás elektronikus úton történő kézbesítésről
A felhasználó a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által közzétett tájékoztatásban meghatározott elérhetőségeit alkalmazva választja meg a digitális szolgáltatást biztosító szervezettel való elektronikus kapcsolattartás módját.
A digitális szolgáltatást biztosító szervezet a felhasználónak címzett nyilatkozatai megtétele során – ha jogszabály a kapcsolattartás módját nem határozza meg – a felhasználó hivatalos elérhetőségén tart kapcsolatot a felhasználóval.
A természetes személy felhasználó hivatalos elérhetősége az általa a rendelkezési nyilvántartásba bejelentett hivatalos elérhetőség vagy a digitális állampolgár felhasználói profiljához tartozó tárhely.
Gazdálkodó szervezet felhasználó – törvény eltérő rendelkezése hiányában a nyilvántartásba vételét, ha a gazdálkodó szervezet működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele nem kötelező, létrejöttét követő 8 napon belül – köteles hivatalos elérhetőségként bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét (a továbbiakban: hivatalos elérhetőség), amely lehet
a) ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási cím, vagy
b) ePosta elérhetőség.
Ha a gazdálkodó szervezet felhasználó hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet az eljárást elektronikus kapcsolattartás nélkül is lefolytathatja azzal, hogy a gazdálkodó szervezet e kötelezettségének nem teljesítése miatt a digitális szolgáltatást biztosító szervezet kezdeményezi a gazdálkodó szervezettel szembeni, törvényben meghatározott törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását.
A fenti hivatalos elérhetőségekre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül, ha
a) a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény felhasználó által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban,
b) a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett másodszori értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
Ha a felhasználó a digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek címzett nyilatkozatában elektronikus levelezési címét, rövid szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonszámát vagy más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét feltüntette, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet jogosult ezen az elérhetőségen tájékoztatási jellegű kapcsolatot tartani a felhasználóval. Ha a felhasználó hivatalos elérhetőséggel is rendelkezik, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a hivatalos elérhetőségen tart kapcsolatot a felhasználóval, az e rendelkezés szerinti elérhetőséget kizárólag a felhasználó értesítése vagy tájékoztatása céljából használja.
1.9. Az ügyfél jogai és kötelezettségei az elektronikus eljárás során
1.9.1. Elektronikus azonosítási kötelezettség
A felhasználó – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – akkor jogosult elektronikus azonosítás nélkül elektronikus ügyintézésre, ha az adott eljárási vagy ügyintézési cselekmény elvégzése vagy nyilatkozat megtétele nem elektronikus ügyintézés esetén egyáltalán nem igényli személyazonosító adat megadását.
Egyéb esetben a felhasználó az elektronikus ügyintézés során választása szerint
a) elektronikus azonosítási szolgáltatás – ideértve a digitális állampolgár azonosítóval történő azonosítást is –, vagy
b) az eIDAS Rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő elektronikus azonosító eszköz
útján azonosítja magát, amely biztosítja, hogy a felhasználó neve a digitális szolgáltatást biztosító szervezet, az azonosításhoz szükséges további adatai pedig az elektronikus azonosítási szolgáltató rendelkezésére álljanak.
Gazdálkodó szervezet felhasználó
a) elektronikus azonosítását, vagy
b) természetes személy felhasználó képviselőjének elektronikus azonosítását és képviseleti jogának igazolását
követően végezhet elektronikus azonosításhoz kötött eljárási cselekményt vagy tehet meg elektronikus azonosításhoz kötött jognyilatkozatot elektronikus úton.
Természetes személy felhasználó képviselője a képviselt nevében elektronikus azonosítását, valamint képviseleti jogának igazolását követően végezhet elektronikus azonosításhoz kötött eljárási cselekményt vagy tehet meg elektronikus azonosításhoz kötött jognyilatkozatot elektronikus úton.
1.9.2. Azonosítók és adatok igazolásának kötelezettsége
A felhasználó azonosításához szükséges adatok kivételével a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a felhasználótól nem kérheti olyan adat igazolását, amelyet az érintett szerv az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben előírt kötelezettsége alapján közzétett, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.
A felhasználói profillal történő szolgáltatás-igénybevétel esetében a felhasználótól a digitális állampolgár azonosítóján felül más azonosító kód nem kérhető.
1.9.3. A felhasználó rendelkezési joga
A Kormány által kijelölt szerv az elektronikus ügyintézés megkönnyítése, a felhasználó választási lehetőségeinek megteremtése és elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezésének tiszteletben tartása érdekében a felhasználó ügyintézési rendelkezéseinek adattartamáról nyilvántartást vezet.
1.9.4. Az elektronikus tájékoztatáshoz való jog
A Dáptv. alapján minden felhasználót megillet a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatáshoz, valamint tájékozódáshoz való jog. E jog érvényesülését valamennyi, az e törvény szerint szolgáltatást nyújtó szervezet köteles biztosítani, különösen közérthető tájékoztatók közzétételével, ügyfélszolgálat működtetésével, valamint a szolgáltatások igénybevételét segítő informatív tartalmak biztosításával.
1.9.5. Elektronikus fizetés
Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a természetes személy felhasználó jogosult, a gazdálkodó szervezet felhasználó köteles a fizetési kötelezettségét elektronikus úton teljesíteni.
A Kormányhivatal elektronikus fizetéshez kapcsolódó adatai:
Budapest Főváros Kormányhivatala elektronikus fizetéshez használt számlaszámai
1.9.6. Névtelen panaszbeadványok elektronikus benyújtásának módja
Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatosan esetlegesen felmerülő névtelen panaszokat, közérdekű bejelentéseket a Kormányhivatal az alábbiak szerint fogadja: