Kapcsolódó jogszabályok:

Az illetékességet, pontos hatáskört és feladatokat meghatározó jogszabály:
A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 2. § (2)-(6) bekezdése

Az engedélyezés szükségességét meghatározó jogszabály:
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény.

Az eljárások menetét meghatározó jogszabályok:

  • Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
  • Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet

 

A hatósági eljárási díjakat meghatározó jogszabály:
Az útügyi hatósági eljárások díjairól szóló 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet

Fontos tudnivaló:

Közúti hidat, alagutat létesíteni, korszerűsíteni, a forgalom részére átadni, megszüntetni, elbontani csak a közlekedési hatóság engedélye alapján szabad. Azt, aki az előzőeket megszegi, vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, a közlekedési hatóság megbírságolhatja és az eredeti állapot helyreállítására kötelezheti.


1) AZ ÉPÍTÉS ENGEDÉLYEZÉSÉNEK FOLYAMATA

Eljárásaink gyors és eredményes lefolytatásához szükséges, hogy az engedélyezési dokumentáció a jogszabályban előírt tartalommal kerüljön benyújtásra.

A kérelmeket a hatáskörrel rendelkező, területileg illetékes, közlekedési szakigazgatási feladatot ellátó szervhez írásban kell benyújtani. A benyújtás történhet a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően:

 

 

Az eljárási díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell befizetni. A kérelemhez mellékelni kell annak érdemi elbírálásához szükséges, a jogszabályok által előírt tartalommal bíró mellékleteket és az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának befizetésének igazolását.

Amennyiben az eljárás során szakhatósági közreműködésre is szükség van, akkor a szakhatóságok eljárási díjainak megfizetését is szükséges igazolni, valamint a szakhatóságok részére összeállított tervdokumentációt kell becsatolni, vagy egy évnél nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás nyújtható be.

A tervdokumentációt csak a tervezői névjegyzékbe felvett, és megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező készítheti el.

Hasznos információk a hatósági engedélyezési eljárással kapcsolatban:

Minden esetben javasolt az előzetes kapcsolatfelvétel az engedélyező hatósággal, ugyanis több helyen - az itt leírtakon túl - további részletekre kiterjedő segítséget is tudnak adni.

Célszerű az engedély-kérelmet az ügyintézési határidőt figyelembe véve megfelelő időpontban benyújtani. Felhívjuk a figyelmet, hogy 2018. január 1-től az ügyintézési határidőbe a hiánypótlásnak, a szakhatósági nyilatkozatok beszerzésének és a postázásnak az időtartama is beleszámít!

Amennyiben a kérelmező nevében más személy vagy szerv jár el, a kérelemhez a meghatalmazás is csatolandó.


2) MŰTÁRGYAK KIVITELI TERV JÓVÁHAGYÁSA

Alagút, valamint 4 m szabad nyílást meghaladó híd építéséhez az építési engedély nem elegendő.

 

  • Az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak, önkormányzati kezelésű és közforgalom elől el nem zárt magánutak alagútjai, valamint négy méter szabadnyílást meghaladó hídjai építése csak az engedélyező hatóság határozatával jóváhagyott kiviteli tervdokumentáció alapján kezdhető meg.
  • Harminc méter össznyílást meghaladó híd építése esetén a műszakilag elkülöníthető munkafázisok (alépítmény, felszerkezet, hídtartozékok) kiviteli tervei külön-külön is jóváhagyhatók.

3) FORGALOMBA HELYEZÉS ENGEDÉLYEZÉSE

A kérelmeket a hatáskörrel rendelkező, területileg illetékes, közlekedési szakigazgatási feladatot ellátó szervhez írásban kell benyújtani. A benyújtás történhet a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően:

 

 

Az eljárási díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell befizetni. A kérelemhez mellékelni kell annak érdemi elbírálásához szükséges, a jogszabályok által előírt tartalommal bíró mellékleteket és az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának befizetésének igazolását.

Amennyiben az eljárás során szakhatósági közreműködésre is szükség van, akkor a szakhatóságok eljárási díjainak megfizetését is igazolni szükséges. Az eljárásban egy évnél nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás nyújtható be.

A hatóság abban az esetben engedélyezi a forgalomba helyezést, ha az építmény az építési engedélynek megfelelően épült meg, rendeltetésszerű használatra alkalmas, és kielégíti a forgalombiztonsági követelményeket.

A forgalomba helyezési engedélyezési eljárásba mindazok bevonásra kerülnek, akik az építési engedélyezési eljárásban részt vettek.

Hasznos információk a hatósági engedélyezési eljárás gyorsítása érdekében:

Minden esetben javasolt az előzetes kapcsolatfelvétel az engedélyező hatósággal, ugyanis több helyen - az itt leírtakon túl - további részletekre kiterjedő segítséget is tudnak adni.

Célszerű az engedély-kérelmet az ügyintézési határidőt figyelembe véve megfelelő időpontban benyújtani. Felhívjuk a figyelmet, hogy 2018. január 1-től az ügyintézési határidőbe a hiánypótlásnak, a szakhatósági nyilatkozatok beszerzésének és a postázásnak az időtartama is beleszámít!

Amennyiben a kérelmező nevében más személy vagy szerv jár el, a kérelemhez a meghatalmazás is csatolandó.

A hatóság adminisztrációs munkáját megkönnyíti, az eljárást gyorsítja, ha a kérelmező az általa összeállított név- és címjegyzékeket EXCEL táblázatban (az érintett ingatlan helyrajzi száma, a tulajdonos neve, lakcíme (irányítószám, helység, cím fejléccel) adja meg.

Egyedi esetek: Ideiglenes forgalomba helyezés

Amennyiben forgalomszervezési érdekek indokolják, az építtető kérelmére a hatóság az építményt vagy annak egy részét meghatározott időtartamra az építési munka teljes befejezése előtt ideiglenesen forgalomba helyezheti, ha az építmény a rendeltetésszerű használatra alkalmas, a környezetvédelmi és forgalombiztonsági követelményeknek megfelel.

Fontos tudnivaló:

Közúti hidat, alagutat létesíteni, korszerűsíteni, a forgalom részére átadni, megszüntetni, elbontani csak a közlekedési hatóság engedélye alapján szabad. Azt, aki az előzőeket megszegi, vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, a közlekedési hatóság megbírságolhatja és az eredeti állapot helyreállítására kötelezheti.


4) ELJÁRÁSI DÍJAK

A hatósági eljárás jogszerű lefolytatásának feltétele az eljárási díj megfizetése, ezért befizetését a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni szükséges.

Ha a közlekedési hatóság egy eljárás keretében egyidejűleg több ügyben, vagy több építmény esetében hoz döntést, vagy több tevékenység végzését engedélyezi, az eljárási díjat a vonatkozó rendelet szerint (építményenként) kell megfizetni.

Az útügyi hatósági eljárások díjait a 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A hatósági eljárás díját a közlekedésért felelős illetékes minisztérium (ÉKM) Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00003582-06020015 számú számlájára kell befizetni és a befizetés megtörténtét igazoló dokumentumot a kérelemhez kell mellékelni.

Az a tevékenység, amelynek engedélyezési díját a jogszabályok nem tartalmazzák, illetékköteles. Az illeték mértékét a 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről határozza meg.


5) JOGORVOSLAT

A döntés – függetlenül attól, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben történt – a közléssel végleges, ellene államigazgatási úton további fellebbezésnek helye nincs.

A határozat bírósági felülvizsgálata iránt – jogszabálysértésre hivatkozva – közigazgatási per indítható a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt. A keresetlevél elektronikus formában nyújtható be a https://e-kormanyablak.kh.gov.hu/ honlapon keresztül.

 

A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben azonban kérhető a tárgyalás megtartása. A peres eljárás illetékköteles, amelyet a bíróság döntése szerint kell megfizetni.


6) ÜGYINTÉZÉSI IDŐK

Az ügyintézési határidő kezdete a kérelemnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő beérkezését követő nap, vége pedig az eljárást lezáró döntés közlésének a napja.

Ügyintézési határidők:

 

  • Nem kiemelt jelentőségű építési, forgalomba helyezési, megszüntetési és elbontási engedélyezési eljárásokban (ide értve az ilyen eljárásokban hozott engedélyek érvényességi idejének meghosszabbítását): 55 nap
  • Kiemelt jelentőségű építési, forgalomba helyezési, megszüntetési és elbontási engedélyezési eljárásokban (ide értve az ilyen eljárásokban hozott engedélyek érvényességi idejének meghosszabbítását): 30 nap
  • Kiviteli terv jóváhagyási, engedély átcedálás engedélyezési eljárásokban: 25 nap
  • Próbaterhelés engedélyezési eljárásokban: 60 nap

Az ügyintézési időbe nem számítanak bele az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben meghatározottak szerint az eljárás felfüggesztésének, szüneteltetésének, és az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartamai.