Nyugdíjbiztosítási Főosztály

A Nyugdíjbiztosítási Főosztály feladatkörébe az alábbi ügytípusok tartoznak:

Budapest és Pest Vármegyei illetékességgel:

• öregségi nyugdíj
• (baleseti) hozzátartozói nyugdíj (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj), ha az elhunyt jogszerző nem volt nyugdíjas
• biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokra és keresetekre, jövedelmekre vonatkozó adatok nyugdíjbiztosítási adategyeztetése
• nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által nyilvántartott adatokról hatósági bizonyítvány kiállítása
• korhatár előtti ellátás
• táncművészeti életjáradék
• átmeneti bányászjáradék
• baleseti járadék
• rokkantsági járadék
• bányászok egészségkárosodási járadék
• tartós ápolást végzők időskori támogatása
• kivonat kiállítása a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatokról
• társadalombiztosítási egyéni számla benyújtása
• a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek részére adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése
• nyugellátás méltányosságból történő emelése
• nyugellátásban részesülő személy részére egyszeri segély engedélyezése
• szolgálati idő szerzése céljából megállapodás megkötése
• nyugdíjbiztosítási ellenőrzési feladatok

Országos (kizárólagos) illetékességgel:

• öregségi nyugdíj, ha a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló európai uniós rendeletek hatálya alá tartozik, vagy az ellátás megállapításához Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában szerzett szolgálati időt kell figyelembe venni, illetve, ha szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény alkalmazásával kell eljárni
• öregségi nyugdíj, ha a kérelmező magyarországi lakóhellyel és tartózkodási hellyel nem rendelkezik
• öregségi nyugdíj, ha a kérelmező utolsó biztosítással járó jogviszonya hivatásos szolgálati viszony volt
• öregségi nyugdíj, ha a kérelmező korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal
• (baleseti) hozzátartozói nyugdíj (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj), ha a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló európai uniós rendeletek hatálya alá tartozik, vagy az ellátás megállapításához Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában szerzett szolgálati időt kell figyelembe venni, illetve, ha szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény alkalmazásával kell eljárni
• (baleseti) hozzátartozói nyugdíj (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj), ha a kérelmező magyarországi lakóhellyel és tartózkodási hellyel nem rendelkezik
• (baleseti) hozzátartozói nyugdíj (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj), ha a kérelmező magyarországi lakóhellyel és tartózkodási hellyel nem rendelkezik
• (baleseti) hozzátartozói nyugdíj (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj), ha az elhunyt nem volt nyugdíjas és az elhunyt jogszerző utolsó biztosítással járó jogviszonya hivatásos szolgálati viszony volt
• korhatár előtti ellátás, ha a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló európai uniós rendeletek hatálya alá tartozik, vagy az ellátás megállapításához Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában szerzett szolgálati időt kell figyelembe venni, illetve, ha szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény alkalmazásával kell eljárni
• korhatár előtti ellátás, ha a kérelmező magyarországi lakóhellyel és tartózkodási hellyel nem rendelkezik
• korhatár előtti ellátás, ha a kérelmező utolsó biztosítással járó jogviszonya hivatásos szolgálati viszony volt
• korhatár előtti ellátás, ha a kérelmező korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal
• biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokra és keresetekre, jövedelmekre vonatkozó adatok nyugdíjbiztosítási adategyeztetése, ha az ügyfél a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló európai uniós rendeletek vagy szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény hatálya alá tartozó, külföldön szerzett szolgálati idővel, vagy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában szerzett szolgálati idővel rendelkezik
• biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokra és keresetekre, jövedelmekre vonatkozó adatok nyugdíjbiztosítási adategyeztetése, ha az ügyfél magyarországi lakóhellyel és tartózkodási hellyel nem rendelkezik
• biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokra és keresetekre, jövedelmekre vonatkozó adatok nyugdíjbiztosítási adategyeztetése, ha az ügyfél hivatásos szolgálati viszonyban áll
• biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokra és keresetekre, jövedelmekre vonatkozó adatok nyugdíjbiztosítási adategyeztetése, ha az ügyfél korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal
• nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által nyilvántartott adatokról hatósági bizonyítvány kiállítása, ha az ügyfél a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló európai uniós rendeletek vagy szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény hatálya alá tartozó, külföldön szerzett szolgálati idővel, vagy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában szerzett szolgálati idővel rendelkezik
• nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által nyilvántartott adatokról hatósági bizonyítvány kiállítása, ha az ügyfél magyarországi lakóhellyel és tartózkodási hellyel nem rendelkezik
• nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által nyilvántartott adatokról hatósági bizonyítvány kiállítása, ha az ügyfél hivatásos szolgálati viszonyban áll
• nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által nyilvántartott adatokról hatósági bizonyítvány kiállítása, ha az ügyfél korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal
• szolgálati járandóság
• Európai uniós tisztviselők és alkalmazottak vagy hozzátartozóik nyugdíjbiztosítási átutaláshoz vagy visszautaláshoz szükséges adatszolgáltatása

Valorizációs szorzószámok

A jelenleg hatályos jogszabályok alapján az a személy, aki 2023. évben (legkésőbb december 31-én) vonul nyugdíjba, jogosult a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. § (1) bekezdés szerinti 2024. januári nyugdíjemelésre és a Tny. 62. § (3)-(6) bekezdés szerinti, 2024-ben esedékes kiegészítő nyugdíjemelés(ek)re is, amennyiben arra év közben sor kerül. Továbbá már 2024-ben jogosult a Tny. 6/A.§ szerinti tizenharmadik havi nyugdíjra, illetve a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén a Tny. 101. § (5) bekezdés szerinti nyugdíjprémiumra.

A jelenleg hatályos jogszabályok alapján, aki 2024. január 1-én (vagy 2025. január 1-jét megelőzően) vonul nyugdíjba, az a személy csak 2025-től jogosult a Tny. 62. § (1) bekezdés szerinti január nyugdíjemelésre és a Tny. 62. § (3)-(6) bekezdés szerinti kiegészítő nyugdíjemelés(ek)re, amennyiben arra év közben sor kerül. Továbbá legkorábban 2025-ben lehet jogosult a Tny. 6/A. § szerinti tizenharmadik havi nyugdíjra, illetve a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén Tny. 101. § (5) bekezdés szerinti nyugdíjprémiumra.

Amennyiben a folyósítási kezdő időpontja 2023. évi, akkor a nyugdíjat a 2023. évben hatályos valorizációs szorzószámokkal, amennyiben a folyósítás kezdő időpontja 2024. évi, akkor a nyugdíjat a 2024. évben hatályos valorizációs szorzószámokkal kell megállapítani.

Az öregségi nyugdíjak újra megállapítása

Az utóbbi időben jelentősen megnövekedett a Nyugdíjbiztosítási Főosztályra személyesen, telefonon és (elektronikus) levélben érkező érdeklődések száma az öregségi nyugdíjak újra megállapításáról.

Fontos megjegyezni, hogy a sajtóban megjelenő azon hírek, hogy minden nyugdíjasnak újra számítják (újra megállapítják) a nyugdíját, nem valós.

Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását csak néhány különleges esetben kérhetik, azok, akik korábban korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesültek. Ezt egyébként pontosan a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 4.§ (1) bekezdése és 5.§ (1) bekezdése, továbbá a 7.§-a, valamint a 18.§ (1) és (3) bekezdései szabályozzák.

[Ezen kívül még az átmeneti bányász járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékban és táncművészeti életjáradékban részesülő személyek esetében merülhet fel az öregségi nyugdíj (ismételt) megállapítása]

Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása és az öregségi nyugdíj újra megállapítása nem ugyanazt takarja.

Általánosságban az öregségi nyugdíj újra megállapításáról az alábbi tájékoztatást lehet közölni.

Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ.

[a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 20.§ (1) bekezdés]

Az igényt az ellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

[a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64.§ (2) bekezdés]

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátás összegét, akkor állapítja meg újra, ha a nyugdíj megállapítás során jogszabálysértés történt, vagy a nyugdíj megállapítás után tudomására jutott tények, adatok vagy bizonyítékok alapján indokolt.

[a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 80. §]

Ezért amennyiben a szolgálati idő, az ellátás alapjául szolgáló jövedelem, vagy egyéb, a jogosultságot, vagy az ellátás összegét befolyásoló adat hiánya vagy jogszabálysértés miatt kéri Igénylő a nyugdíj újra megállapítását, abban az esetben a konkrétan megjelölt kérelem mellé csatolnia kell az állítását igazoló okiratokat is.

Fontos megjegyezni azt is, hogy a saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett kereset, jövedelem összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során nem vehető figyelembe. A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe.

[a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22.§ (3a) bekezdés, 42.§ (3) bekezdés]

1996.02.29-ét követően és 2007.01.01-ét megelőzően a nyugdíjas keresőtevékenysége esetén sem fizetett nyugdíj-járulékot, illetve 2007.01.01-től 2007.03.31-ig terjedő időszakban kizárólag önkéntes alapon fizethetett nyugdíjjárulékot. Ezért erre az időszakra tekintettel semmilyen jogszerzésre sem kerülhetett sor.

[a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.évi LXXX. törvény 25.§, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény 14.§ (9) bekezdés és 30.§ (10) bekezdés]

2006.12.31-ét követően 2020.07.01-ét megelőzően nyugdíjasként folytatott keresőtevékenységre tekintettel az ún. 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre lehetett jogosultságot szerezni:

Az öregségi nyugellátásban részesülő személy – ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel – nyugellátását a saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával – a jövedelem megszerzését követő naptári év január 1-től – növelni kell. A nyugdíjnövelés kiszámítása során az a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem vehető figyelembe, amely után az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

[a 2020.06.30-án hatályos a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A.§ (2) bekezdés]

Az ún. 0,5 százalékos növeléseket a Magyar Államkincstár Központ (1916 Budapest) hivatalból állapította meg.

2024.04.24.

2023. január 1-jétől módosult a nyugdíj összegének méltányosságból történő emelésének és az egyszeri segély engedélyezésének néhány szabálya.

Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek, a megváltozott munkaképességű özvegynek, a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek, továbbá az árvának, akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 120.000 forintot (A korábbi összeg 90.000 forint volt).

A méltányossági nyugdíjemelés összege legalább 3.000 forint, legfeljebb 8.000 forint. (Ez magasabb összeg, mint a korábbi meghatározás, mely a legalább a nyugdíjminimum 10 %-a, legfeljebb a nyugdíj minimum 25 %-a volt.)

A Magyar Államkincstár Központ rendkívül indokolt esetben nyugellátás méltányosságból történő emelését azzal, hogy nem engedélyezhető emelés, ha a nyugellátás és a rendszeres pénzellátás havi összege meghaladja a 140 000 forintot. (A korábbi összeg 100.000 forint volt).

Egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg

• a 100.000 forintot (a korábbi összeg 80.000 forint volt), ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
• a 120.000 forintot (a korábbi összeg 90.000 forint volt), ha egyedül él.

Egyszeri segély évente egyszer engedélyezhető.

Az egyszeri segély összege legalább 15.000 forint, legfeljebb 50.000 forint. (A korábbi meghatározás a legalább 15.000 forint, legfeljebb a nyugdíjminimum másfélszerese volt).

Az ügyintézéséhez a nyomtatványok innen érhetők el:

https://www.magyarorszag.hu/szuf_ugyleiras?id=339643b8-3927-4bd6-88e1-2de8f9154d2a&_n=07_-_meltanyossagi_ellatasok_iranti_kerelem_nyugdijbiztositasi_ugyekben_(meltan_01)

Időpontfoglalás nemzeti és nemzetközi nyugdíj-, ill. adategyeztetési ügyekben (a hosszabb várakozás elkerülése érdekében javasoljuk)

Ügyintézési lehetőségek, tudnivalók

TÁJÉKOZTATÓK, NYOMTATVÁNYOK

Hol és hogyan tehetek panaszt nyugdíj-ügyben a Fővárosi Kormányhivatal illetékességi körében?